Nos igen. Bár a blogot hirtelen felindulásból hoztam létre, mégis mély és reményteli álmokat fűzök hozzá. (mint minden eddigihez)
Hihetelen, amikor kedved támad korizni menni /lő karácsonyi hangulat, Rudolf a rénszarvas énekel a főtéren, karácsonyi vásárt tartanak a koripálya körül/, és persze pont ekkor az égvilágon senkinek nincs kedve korizni menni veled. Milyen barátok ezek, kérem szépen...
Úgy gondoltam, ha már ahelyett, hogy elmegyek korizni ezen a csodás karácsonyi hangulatú estén, valami maradandót kell alkotnom.
Az ember bele sem gondol, hogy mennyit unatkozik. De ez minek az oka? (mármint az unatkozásnak). Ha belegondolsz, ezer plusz egy tennivalód akadna, ami akár szórakoztató is lehetne számodra, te mégis unatkozol. Most is unatkozom, mégis kapásból mondok tíz dolgot, amit csinálhatnék:
feldíszíteni a szobámat az összegabalyodott, villódzó égősorból (mert persze mikor előszedtem az égősort az volt az első, hogy bedugtam a konektorba, hadd villogjon...)
nézni egy filmet
olvasni egy könyvet
írni valami hasznosat (nem házit, hanem mondjuk egy regényt - hisz bele se gondol az ember, de ha a sok elunatkozott idő helyett inkább mondjuk írna egy történetet, talán jó, bő két hónap alatt meglenne egy regény. Érdekes.)
ja, na meg kimehetnék korizni. Csak oda ugyebár senki nem akart jönni, és milyen ciki már úgy odamenni, hogy majd lő ami lőn, ugyis madelsz majd friendseket... Haha szép álom.
Igazából mennék egyedül korizni, mert valószínűleg lennének ott ismerőseim. De ha mégsem? Akkor ****hetem, mert uncsizni fogok ott is egy nyalókányit (nem tudom miért pont ez jutott az eszembe).
Na, szép bemutatkozás volt. Kellemes húsvéti ünnepeket:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése